9. oldal / 13

Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai alapján az 1770-1771-es évekből áll rendelkezésünkre adat arról, hogy Halmajon és Ugrán már működött elemi iskola.Az 1772-es év megjegyzés rovatában az szerepel, hogy ha a szülők nem vonnák el gyermekeiket az iskolától, akkor a tanító névragozást és fogalmazást is taníthatna. Az 1775-ös évnél a megjegyzés rovat szerint a tanító kétszer is sort kerít a hitoktatásra.

A tanító jövedelme ebben az időszakban 6 Rénes forint, ezenkívül a község adott 6 kila (1 kila= 2 pozsonyi mérő=125 liter) búzát.

Az 1772-es év megjegyzés rovatában szerepel, hogy ha a szülők küldenék iskolába gyermekeiket, akkor azokat a tanító tanítaná még számtanra, valamint névragozásra is.

A tanító jövedelme az 1770-1775-ös időszakban: a község évente ad a tanítónak 8 Rénes forintot és 8 kila búzát.

A helytartótanács 1732. március 28-án kiadott rendelete alapján a földesuraknak kötelessége lett volna gondoskodni a lelkészi és az iskolaépület építéséről, illetve karbantartósáról, de ezeket a feladatokat sok helyen – így Halmajon és Ugrón is – a község maga és nem a kegyúr végzte.

A tanteremben vegyesen tanultak a fiúk és a lányok, kezdők és haladók egyaránt. A tanító egy személyben volt kántor, legtöbbször a jegyzői feladatokat is ellátta. A tanítókat a plébános alkalmazta a kerületi alesperes jóváhagyásával. A tanfelügyelet jogát a plébános gyakorolta.

Az iskolák felépítése, karbantartása mellett a falu népe művelte az egyház földjét, fizene a pap ellátását, a párbért, stólapénzt, fenntartotta a templomot, eltartotta az egyházfit, sekrestyést és a kántort. A tanítóföldek művelése ugyancsak a jobbágyok kötelessége volt.

A tankötelezettség ekkor még ismeretlen fogalom. Az iskolalátogatás igen rendszertelen volt. Télen a hiányos ruházkodás, tavasszal, nyáron pedig a mezei munkák miatt, alig jártak iskolába.

Mária Terézia királynő 1777-ben kibocsájtotta a Ratio Educationist, amely az egyház monopóliumával szemben először hangsúlyozta ki a szellemi művelődés terén az állam érdekeltségét. A terhekkel agyongyötört, nyomorban élő parasztság, a kevés iskola, az iskolalátogatás rendetlensége, anyagi eszközök hiánya, a gyenge tanítóképzés mind akadálya volt a nevelésügy előrehaladásának. A közoktatás új rendezésére 1806-ban a második Ratio Educationis-ban került sor.

Tanterem hiányában a tanító kénytelen volt a saját lakószobájában tanítani, mint pl. Ugrón is 1810-ben.

Pyrker érsek által létrehozott első magyar nyelvű intézet Egerben megnyitotta kapuit 1828. november 11-én. Adott volt tehát a lehetőség, hogy az intézetben végzett felkészült tanítók képezzék a gyerekeket.

A tanítók fizetése nem volt egységesen szabályozott. Főleg a filiális tanítók évi jővedelme, még az átlagnál is alacsonyabb volt. Pl. Ugra fiókegyházában csupán 27 forint. A tanulók általában az olvasás elsajátítására a bibliát használták. Az 1793-as években azonban már megjelentek a kézikönyvek.

1852-ben a beiskolázás mértéke: Halmajom nincs adat

Ugrón: 458 lakosból (6-12 éves gyekek) télen 62 fő jár iskolába nyáron 51 fő

Halmajon és Ugrán a következőképpen alakult a tanulók száma és a következő tanítók tanítottak:

  Gyöngyöshalmaj
   Hevesugra  
 Év  Tanítók Tanulók sz.
 Tanítók Tanulók sz.
 1885  Rubinka József  63  Gály István  48
 1886   Rubinka József  60+31  Gály István  50+21
 1898  Bakos Antal  61-24  Gály István  58+18
 1930  Berta Sándor
Kondás István
 46+17  Kalivodka Kálmán
Szilágyi Terézia
 46+11
 1931  Berta Sándor
Kondás István
 64+9  Kalivodka Kálmán
Szilágyi Terézia
 50+19
 1932  Berta Sándor
Kondás István
 51+7  Kalivodka Kálmán
Antal Mária
 40+ –
 1933  Berta Sándor
Kondás István
 50+10  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 49+44
 1934  Berta Sándor
Kondás István
 40+20  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 39+24
 1936  Berta Sándor
Kondás István
 84+46  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 30+24
 1937  Berta Sándor
Putnokiné
 77+44  Berta László
Kalivodka Kálmán
Putnokiné
 67+19
 1938  Berta Sándor
Kalivodka István
 –  Bolyós János
Putnokiné
 124+13
 1939  Berta Sándor
Kalivodka István
 80+33  Bolyós János
Putnokiné
 56+23
 1940  Berta Sándor
Kalivodka István
 80+24  –  –
 1941  Kondás István
Kerecz István
 76+31  Bolyós János
Putnokiné
 63+19
 1942  Kondás István
Kerecz István
 78+24  Bolyós János
Putnokiné
 83+10

Az elemi népoktatást a római katolikus, elemi és ennek általános továbbképző iskolájában két tanító végezte.

1948-ban államosították az iskolákat. (1948. XXXIII. tc.) Az állami tulajdonná vált iskolai épület-földingatlan akkori értéke Gyöngyöshalmajon 99.619,-Ft (1 iskolaépület, 2 tanterem, 2 tanítói állás), Hevesugrán 12.500,-Ft (1 épület, 1 tanterem, 1 tanítói állás) volt. ‘ 1948-ban iskolanyitó ünnepet tartottak Hevesugrán, ahol átadták a rövid idő alatt a

Feri-hegyi repülőtér munkacsoportja által – régi “juhakol szerű rom” helyett – a teljesen felújított iskolát. Az átadó ünnepség műsorát Bolyós János kántortanító és felesége szervezte.

1950-ben a felvégi tanító: Krecz István, az alvégi tanító: Bolyos János.

1951-ben javasolták a közgyűlésen a napközi otthon létesítését, az iskola javítását, amelyre 7000,-Ft-ot szavazott meg a testület.

1955-ig általában 2 tantermes típusiskolák létesültek. Halmajugrán 1968-ban a 2 tantermes iskolát bővítéssel alakították át. A tanteremfejlesztésről, a fejlesztés előkészítéséről, megvalósításáról a helyi tanács gondoskodott. Ekkor a halmajugrai iskola igazgatója Nyerges Lajos volt.

1957. júniusában Obeda Mária tanítőnő lett a nyári napközi vezetője. A felvégi napköziben Vasenszki Pálné óvónő a vezető. Főzőnő Kiss Istvánné a konyhalány pedig Salga Flóriánné. Mivel a napközi nem megfelelő helyen volt, ezért a Rákóczi úti lakóépületben javasolták az elhelyezését.

1957-1960 közötti időszakban a működő iskolának számottevő bútorzatot is biztosítottak.

1971-ben az iskola bútorözottsága: Az alsó tagozatos osztálytermet mozgathatós egykannás kályhával fűtötték, a felső tagozat osztálytermét pedig beépített cserépkályhával. Előadóteremmel (természettudományi) nem rendelkezett. A szemléltető eszközök a falusi iskolák felszereltségének megfelelő volt. A régi műhelyteremből a felső tagozatosok részére kialakított előadóteremben 3 db TV, 1 db kétsávos magnetofon készülékkel lehetett dolgozni. Az iskolai könyvtár állománya 922 db könyv. A gyerekek részben használt tankönyvet vásároltak, illetve előzetes felmérés alapján bizományba küldött példányokból vásárolhattak.

1972-ben 136 tanulója volt az iskolának. Igazgató Pituch Béla. A tanárok: Kondás Károlyné, Juhász Gyuláné, Pituch Bélóné, Madár Tiborné, Kutas Mártonné, Péntek Anna, Madár Tibor, Juhász Gyula, Ötvös Józsefné, Kazella Miklósné.

1994-ben az általános iskolai oktatás 3 épületben folyt. Halmajon és Ugrón 2-2 tanteremben, a község központján a központi iskolában pedig 4 tanteremben. Az iskola igazgatója ekkor Vancsó Lászlóné 1996-ig

A gyermekek létszámának alakulása az iskolában és az óvodában az alábbi táblázatban jól szemlélhető:

 Évszám  Osztályterem  Tanuló  Pedagógus  Óvodaped.  Óvodás gy.
 1970  8  141  10  –  –
 1980  8  157  13  3  64
 1990  8  125  13  4  41
 1995  8  102  11  3  40
 1996  8  96  13  3  34
 1997  8  94  12  3  36
 1998  10  110  13  3  43
1998-ban a 4 tantermes iskolát átépítették, kibővítették, majd ünnepélyes keretek között adták át szeptember 1-én. A minden igényt kielégítő szép és jól felszerelt iskolára méltán lehetnek büszkék a Halmajugraiak.

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13